Az alábbi könyv alapvetően szakmai könyv, de a laikusok számára is abszolút követhető és érthető.
Kisbabánkra várva most én is újraolvasom. :)
Buno Bettelheim: Az elég jó szülő
"Ennek a könyvnek az a célja, hogy arra bátorítsa a szülőket, igyekezzenek a saját fejükkel végiggondolni a gyereknevelés bizonyos kérdéseit. Remélem, a fenti példák segítenek nekik abban, hogy jó megoldást találjanak a gyermeknevelés során felmerülő bármiféle problémára. Erre irányuló erőfeszítéseik révén válnak majd elég jó szülővé, ami mind önmaguknak, mind gyermekeiknek javára válik. Az elég jó szülő mindig tudatában lesz, hogy gyermeket foganni, kihordani és világra hozni életének legcsodálatosabb eseménye. A születés pedig a gyermek életében a legcsodálatosabb esemény. Minél jobban élvezik mindazt a maguk módján, ami ebből következik - a szülő a gyermeknevelést, a gyermek azt, hogy a szülő neveli -, annál boldogabb lesz az életük. Ha ez a könyv valamelyest hozzájárulhat, hogy ez a lehetséges boldogság valósággá váljék, akkor elmondhatom, hogy elérte a célját. (A szerző)"
Bettelheim munkásságának alapja Donald Winnicott elméletéből származik, aki többek között az "elég jó anya" fogalmát is megalkotta.
"Míg Freud arra mutatott rá, hogy a pszichoneurózisok eredetét az első érési időszak személyközi kapcsolataiban kell keresni, vagyis a kisgyermekkorban, addig Winnicott a csecsemőkori fejlődés sikertelenségéhez kapcsolód mentális megbetegedésekkel foglalkozott elsősorban. Winnicott a csecsemő- és kisgyermekkori érést pozitív folyamatnak nevezte, vagyis a veleszületett lehetőségek minél teljesebb kibontakoztatásának. Ezt a kibontakoztatást szerinte az „elég jó” anyai gondoskodás és környezet biztosítja. Azonban, ha ez a környezet „nem elég jó”, akkor ez a természetes folyamat megakad, a fejlődés kényszerpályára kerül. A csecsemő, az anya támogatása nélkül csak a maga éretlen módján tud védekezni, és ennek következményeit látjuk a különböző mentális megbetegedésekben, illetve a belső világ nagyon sérülékeny szerveződésében. Ez a természetes érési folyamat negatívja. A fejlődés az integráció, a függetlenség, azaz az érés irányába halad." forrás: Wikipédia
