Legyél te is magabiztos szülő

Gyermekpszichológus BLOG

A gyermekbántalmazás jogi vonatkozásai

2012. szeptember 13. - Gyermekpszichológus

„A húgommal annyira rettegtünk, hogy éjszakánként kezdtünk bezárkózni a szobánkba. Sosem felejtem el, amikor tizenegy éves voltam... a húgom meg kilenc. Az ágy alatt bújtunk el, miközben az apám az ajtón dörömbölt. Soha életemben nem féltem ennyire. Aztán hirtelen betörte az ajtót, ahogy a filmekben szokták. Rettenetes volt. Az ajtó keresztülrepült a szobán. Megpróbáltunk elmenekülni, de mindkettőnket elkapott, és bevágott a sarokba, majd nekünk esett a szíjával. Közben azt ordította: „Megöllek benneteket, ha még egyszer kizártok a szobából!" Azt hittem, ott nyomban végez velünk.” Kate (idézet Susan Forward: Mérgező szülők c. könyvéből)

gyermekbántalmazás.jpg

A családon belüli erőszak elszenvedői sokszor annak sincsenek tudatában, hogy erőszaknak vannak kitéve. A gyerekek még kevésbé. Számukra ugyanis az a „normális”, amilyen élethelyzetben élnek. Ahhoz szoknak hozzá, amit a bevezetőben idézett Kate is megélt. Később szembesülnek csak vele, milyen gyermekkoruk volt. Éppen ezért a gyermekekre különösen oda kell figyelni, és ez közös feladatunk. Feladata a szülőnek, a pedagógusnak, a szomszédnak, a hatóságnak, a gyermekvédelemnek, az utca emberének. Ez a cikk a családon belüli erőszak és a gyermekbántalmazás megnyilvánulásait és jogi vonatkozásait taglalja. (Későbbiekben írok majd arról is, milyen jelek utalhatnak arra, ha egy gyermeket bántalmaznak.Most azonban jöjjön ennek a jogi vonatkozása!)

 

Jogi szempontból a családon belüli erőszakot a következőképpen határozhatjuk meg. Az egy háztartásban élő személyek, illetőleg a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.)137. §-ának 6. pontjában meghatározott hozzátartozók, a volt házastársak, illetve volt élettársak (partnerek), valamint az intézményes ellátás keretében életvitelszerűen együtt élő személyek között megvalósuló, vagy őket a felsorolt személyek cselekménye által érintő bűncselekmények.

Van egy tény, amit soha senkinek nem lenne szabad szem elől téveszteni: a legvédtelenebb lény a világon az ember gyermeke. A gyermekbántalmazást a WHO több szempontból tárgyalja. „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.”

Az elhanyagolás lehet:

  • fizikai: az alapvető szükségletek, a higiénés feltételek, az egészség veszélyeztetése, a biztonságos környezet hiánya stb.
  • érzelmi: a gyermek érzelmeinek elhanyagolása, a közeledés hárítása, a szeretet hiánya stb.
  • oktatási-nevelési: ide tartozik a tankötelezettség nem teljesítése, a gyermek akadályozása a tanulásban stb.

A bántalmazás lehet:

  • fizikai: szándékos vagy gondatlanságból elkövetett cselekedet, amely fizikai sérüléshez, de akár halálhoz is vezethet
  • érzelmi: a gyermek semmibe vétele, lealacsonyítása, kiabálás, megalázás, érzelmi zsarolás, erőszakkal való fenyegetés stb. Az érzelmi bántalmazást a legnehezebb bizonyítani, holott igen súlyos terheket ró a gyermekre. (csökkent önértékelés, sérült társas kapcsolatok stb.)
  • szexuális: szemérem elleni erőszak, erőszakos közösülés, pornográf anyagok készítése stb.

A fent felsoroltak egységesen kiskorú ellen elkövetett bűncselekménynek számítanak, jogilag büntetendő cselekmények!! A gyermekbántalmazás megelőzése össztársadalmi feladat. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet évek óta foglalkozik a gyermekbántalmazás és elhanyagolás problémájával. Ha bántalmazott gyermekkel találkozik vagy felmerül a bántalmazás gyanúja, jelentse! Segítséget a rendőrségtől, gyermekvédelemtől, civil szervezetektől kérhet! Bővebb információkat az Országos Gyermekegészségügyi Intézet honlapján találhat!

 

Ha kérdése van, írjon e-mailt vagy kérdezzen a blog Facebbok oldalán!

Ha tetszik a blog, lájkolja a Facebookon!

kép forrása:lightstalkers.org

A bejegyzés trackback címe:

https://gyermekpszichologus.blog.hu/api/trackback/id/tr494775876

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Luzercica 2012.09.14. 08:43:29

Végre a gyermekek bántalmazásáról is van bejegyzés. Erről valahogy kevesebbet beszéltünk. Ha általánosságban azt vesszük alapul, hogy az apa bántalmazza a gyermeket, akkor a másik szülő és az óvoda, iskola pedagógusainak lenne feladata, hogy ezt észrevegye és főként intézkedjen is. De valahogy nem teszik, szemet húnynak, pedig látják, tudják. Én büntetném azokat is, akik - akár félelmükben, akár vélt szerelmükben - hagyják a gyermeküket szenvedni.

2012.09.14. 08:46:51

Én most családon belüli erőszak jogi vonatkozásait nem látom.

A Btk. XIV. fejezetének első címe: A házasság, a család és az ifjúság elleni
bűncselekmények. Kiskorú veszélyeztetése (ez a cikkben az "elhanyagolás"): elkövetési magatartása a "kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti" . De ez nyilvánvalóan nem helyez kilátásba elegendően súlyos büntetést.

De itt van pl. a testi sértés minősített esete, ha kiskorú a sértett (12. életévét még nem töltötte meg), akkor védekezésre képtelen személy ellen követik el. De itt ugyancsak kevés a kilátásba helyezett büntetés (a kiskorú veszélyeztetéséhez hasonlóan: 1-5év)

+ a bántalmazás szerintem célzatos cselekmény. Azaz, még eshetőleges szándékkal sem követhető el, nemhogy gondatlanságból....

2012.09.14. 08:57:27

@DICKtátor: A lényeget kihagytam. Pontosan az a probléma, - és azért igényelt volna egy külön szabályozást a Btk.-ban - hogyha a családban bántalmazott sértett a cselekmény előtti nap lett 12. éves, akkor a testi sértés, a fent említett minősített esetét sem valósítja meg, csak a bűncselekmény alapesetét. Súlyos testi sértés esetén (mondjuk kiveri 6 tejfogát!!!!!) 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő!!!!!!
Ugyanilyen szigorral bünteti a btk a "műemlék megrongálását" vagy a "A nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása" tényállásokat.

Azért ez egy vicc....

68nyara 2012.09.14. 09:09:57

@Luzercica: Általánosságban ne vegyük alapul, hogy az apa bántalmazza a gyermeket. A szülő bántalmazza. Azt elfogadom, hogy a házastársak közti erőszak esetében a nők többször szerepelnek a sértetti oldalon, mint a férfiak. A gyermekek bántalmazása azonban egyáltalán nem az apa privilégiuma.

@DICKtátor: A kiskorú veszélyeztetése esetén szerinted mi lenne a méltányos büntetési tétel? (a jelenlegi 1-5 évvel szemben?)

68nyara 2012.09.14. 09:14:03

@DICKtátor: Hát igen, a súlyos testi sértés büntetési tétele szerintem is alacsony, és ezen sajna a január 1-i változás sem segít. Azonban amit a 12. életévét betöltőről írsz (vagy bármilyen korhatárról), sajnos arra még nem találtak ki sokkal jobbat, mint az életkor, az meg bizony úgy működik, hogy a betöltése után egy nappal már nem működik.

A csbe jogszabályba emeléséről lehetne beszélgetni, de mivel mindkét oldal erősen túlfűtött érzelmekkel áll a kérdéshez, így lehetetlen.

2012.09.14. 09:23:25

@68nyara: Igazad van nem a kiskorú veszélyeztetésének büntetési tételét keveslem, hanem pl. a súlyos testi sértését. A kiskorú veszélyeztetése rendben van.

De a büntetési tételekről messzemenő vitákat lehetne folytatni, egyrészt, azok növelésével kapcsolatban (az erős felindulásban elkövetett emberölés miért csak 2-8 évi, azaz ált. 5évet kap......3év után szabadul!), másrészt Beccaria óta tudjuk, hogy a visszatartó erő nem a büntetés súlyosbításával, hanem a felderítés hatékonyságával növelhető. Azaz a (családon belüli) súlyos testi sértés esetében sem biztos, hogy a büntetési tétel növelése a megfelelő eszköz, sokkal inkább az, hogy az elkövetőt nagyobb eséllyel vonják majd felelősségre.

2012.09.14. 09:37:21

@68nyara: Az tény, hogy meg kell húzni a határt, hogy mikortól kiskorú valaki, mint pl. a büntethetőség esetében is. Itt talán nem is az életkor szerint kéne meghatározni a sértetti kört, hanem hogy mennyire kiszolgáltatott anyagilag, érzelmileg, stb.
Tehát lehetséges, hogy a családon belüli erőszakot sem egy tényállásban kellene privilegizálni, hanem pl egy tényállás a gyermekekre vonatkozna, egy másik meg a házastársra/élettársra.
Ha gyermek a sértett, akkor a kiskorú helyett lehetne így: "az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére" követik el.

De más jogtechnikai eszközzel is lehetne játszani. Például a "védekezésre képtelen személy" fogalmat kéne megváltoztatni az értelmező rendelkezésekben így: " védekezésre képtelen személy, aki az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll.

Ezek csak ötletelgetések, de az szerintem mindenki számára látható, hogy itt nem jogdogmatikai akadályok vannak, hanem a jogalkotó szándékának a hiánya.........szomorú.

Golgotai 2012.09.14. 10:17:22

Az ilyesmit nagyon keményen kéne büntetni, és hibás az a gyakorlat, hogy a bántalmazott gyereket emelik ki. Az erőszakos apát kell elzárni, és kényszermunkán dolgoztatni évekig. Mert az estek 90% ában igenis az apa a bántalmazó, mert alkoholista, lelki sérült stb stb.

Homeoffice 2012.09.14. 10:29:22

@DICKtátor:

eletmod.hu/tart/rcikk/j/0/134059/1

"Azt elfogadom, hogy a házastársak közti erőszak esetében a nők többször szerepelnek a sértetti oldalon, mint a férfiak."

Olvasd el ezt a kis cikket...
Nem biztos a fenti állításod.

OftF 2012.09.14. 10:34:26

Csak az érzelmi bántalmazásról van tapasztalatom. A többiről most nem szólnék, egyrészt nulla tapasztalatom van, másrészt pedig azokról igen szélsőséges nézeteket vallok.

Átéltem az érzelmi bántalmazás néhány formáját, de eszembe nem jutna most már az anyám orra alá dörgölni, hogy mit kaptam tőle, bele is halna, azt meg nem kívánom senkinek.
És valóban nem gondoltam volna akkoriban, hogy segítségért lehet fordulni bárkihez is. Ez volt a természetes. Valahogy kialakítottam a védekezést magamban, és nagyon utáltam volna, hogy ha valaki kívülről ebbe beleavatkozott volna.
Rengeteg barátom volt, így utólag látom, hogy az nagyon sokat segített, ettől volt erőm hozzá.
Apám az alkoholba menekült. Sajnálom, hogy kicsit gyorsan, mert így nem volt rá lehetőségem, hogy felnőtt koromban egyszer is beszélgessek vele.

Egyébként elég nehéz elképzelni, hogy valakit azért visznek bíróságra, mert egyszer kiabált a gyerekével. A fenti szöveg szó szerinti értelmezése szerint ugyanis ez bűncselekménynek számít. Rettentő fontos lenne pontosabban fogalmazni, mert a pontatlanságok a mondandó hitelességét kezdik ki, ami egy ilyen fontos témánál mindenképp kerülendő.

Medgar 2012.09.14. 10:39:55

@Luzercica: eletmod.hu/tart/rcikk/j/0/134059/1

Én például sokkal jobban viseltem, ha apám lekevert egy nyaklevest, mint anyám idegőrlően hosszú veszekedését.

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2012.09.14. 10:41:13

Bocsánat, lehet, hogy halványlila az oldal háttere és a fontok is rózsaszínűek, meg a klasszikus kép a gyerekét szíjjal verő apáról él a köztudatban...

De egy ANYA nem bántalmazhatja a a gyerekét? Nagyobb testvér a kisebbet?

kerceruca 2012.09.14. 10:44:16

Én nemcsak kiemelném a bántalmazó szülőt, de kötelezővé tenném az ilyen embereknek a pszichiátert, pszichológust, gyógyszerszedést...erre például remek lenne egy jogszabály kiindulásnak. Rengeteg kisgyereket nyomorítanak meg otthon úgy, hogy kifelé meg eljátsszák a példás szülőt...
És menedékek kellenének, sokkal több menedék, ahová a bántalmazottak menekülhetnének...

Én csak felnőttként döbbentem rá, hogy súlyosan bántalmazott gyerek voltam, az évtizedekig tartó bántalmazásba pedig 57 évesen belehalt az édesanyám, mielőtt kimenthettük volna a pokolból.
Mindenkitől elszigetelve, 0 önbecsüléssel, halálra terrorizálva ment el szegény, és 3 lelki sérült gyerek nőtt fel, csak mert volt egy szintén bántalmazott gyerekkorú, súlyosan idegbeteg, állat apám...

Luzercica 2012.09.14. 10:45:17

@Medgar:
Akkor téged duplán vertek. A verbális bántalmazás is bántalmazás, és ugyanolyan mély nyomokat hagy a gyermekben, mint a csatos szíjjal verés.
Az erőszak nem menthető fel semmilyen körülmények között, és semmilyen összehasonlítás hatására.
Az én értékrendem szerint.

Medgar 2012.09.14. 10:49:25

@Golgotai: lásd a fenti bejegyzésem. A tisztelt hölgyeknek magukba kéne szállniuk, az állandó hisztit, veszekedést ugyanúgy terrorként éli meg a gyerek.

Medgar 2012.09.14. 10:52:38

@Luzercica: Az erőszakról szól az élet. Ki beszélt csatos szíjról? Viszont azt a pár nyaklevest kiérdemeltem apámtól. Hidd el amikor egy egy jól sikerült nyári nap után hazaértem már tudtam, hogy miért fogok kapni :-)

Luzercica 2012.09.14. 10:57:55

@Medgar: A csatos szíjjról én beszéltem. Szerencsés vagy, hogy a nyaklevest kimondottan élvezettel fogadtad.
Az élet pedig nem az erőszakról szól.

2012.09.14. 11:06:18

@Gunther: A kriminálstatisztikai adatok szerint valóban több a férfi. De ezzel több problémám is lenne.

Egyrészt a kriminológia szerint (a bűncselekmény miértje) - mivel az általad linkelt cikkben is megemlítik azt, hogy a női elkövetők általában min. súlyos testi sértést követnek el - már nem vagyok benne biztos, hogy ez nem egy válaszreakció nőtől (pl. a az ellene elkövetett folytatólagos könnyű/súlyos testi sértések miatt). Példa: a férfi nap mint nap megveri az asszonyt, az megelégeli este mikor elaludt a férfi, leszúrja. Itt ugye jogos védelmi helyzetről nem beszélhetünk, szóval a nőt el fogják ítélni, bekerül a statisztikába, férfiak ellen elk. családon belüli erőszakként.

Másrészt ugyancsak a nők cselekményeinek a súlyosabb foka lazítja szerintem a kriminálstatisztika realitását. Ugyanis a súlyosabb cselekményeket sokkal nagyobb valószínűséggel követi felelősségre vonás - és így lesz statisztikai adat - , mint a férfiak által elkövetett kisebb súlyú, de feltehetőleg gyakrabban ismétlődő bűncselekményeknek.

2012.09.14. 11:13:19

@Gunther: Amúgy ismerős volt, hogy én írtam , de hol is?

68nyara 2012.09.14. 11:59:40

@DICKtátor:
1. Ami a jogi háttérről írtál, hogy ne életkorhoz, hanem kiszolgáltatottsághoz fokához kapcsoljuk a minősítést az végiggondolandó, elvileg akár használható is lehetne.
2. Ugyan neked válaszoltak, de az én mondatom volt a férfiak/nők arányáról szóló rész. Nem állítottam, és nem is kívántam megvitatni, hogy férfi, vagy nő részéről történik több erőszak a családon belül. Már ott elvérezne a normális beszélgetés lehetősége, ha a "Mi az erőszak?" kérdést járnánk körül. Márpedig e nélkül nem lehet a témában továbblépni, először ezt kellene jól körülhatárolni. Mielőtt válaszolna erre bárki: nem fogok válaszolni/vitázni erről, ez a poszt nem is erről szól.
3. Igen elítélem a gyermekek (vagy bárki elleni erőszakot), nekem is vannak gyerekeim, nem mondom, hogy soha nem voltak konfliktusok köztünk (nem vagyok szent...azok csak az elméletben gyermeket nevelők közt vannak), de a kapcsolatunk nagyon jó a gyerekekkel, még egy válás ellenére is. Az meg pláne nem jutott eszembe (hála istennek a volt feleségem részéről sem), hogy a másik ellen neveljem a gyereket, vagy kijátsszam ellene a gyereket mondjuk a válóperben. Abban legalább minden szülőnek egyet kellene értenie, hogy az ő kettejük kapcsolatától függetlenül mindig a gyerek érdeke az előbbre való.

2012.09.14. 12:17:39

@68nyara: Jah? :) Akkor viszont egyrészt bocs, másrészt már veszem is be a kavintont. :)

Gyermekpszichológus · http://gyermekpszichologus.blog.hu 2012.09.14. 12:36:57

Köszönöm a kommenteket és a címlapot is! Nem gondoltam volna, hogy egy ennyire általánosságban megírt cikk is ekkora visszhangot kap. Én gyermekkórházban dolgozom, sajnos naponta látom a bántalmazás következményeit. Szeretnék később róla majd többet is írni, de ez a cikk kifejezetten csak az általánossággal foglalkozik.

Sőt szerintem az iskolai bántalmazás is ide tartozik.
gyermekpszichologus.blog.hu/2011/08/18/bullying_avagy_az_iskolai_bantalmazasrol

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2012.09.14. 12:50:31

@Gyermekpszichológus: Kérdésem persze költői volt, azzal együtt nem haszontalan, mert a kommentek villámgyorsan az apa ellen kezdtek gyűlni.

És akkor én még nem is beszéltem a verbális agresszióról.

Golgotai 2012.09.15. 20:49:01

@Medgar: Az is baj, de a fizikai ütlegelés a legrosszabb.

ezüstszem 2012.10.27. 19:08:01

@-JzK-: Kicsit unalmas már ez a link
süti beállítások módosítása