Két éves kislányunk egy ideje igazi mesefüggő lett. Nagy kedvencei a Bogyó és Babóca, az Anna Peti Gergő, Maszat és Boribon. Ebben a cikkben szubjektív véleményemet szeretném kifejteni a 2-3 éves korosztálynak íródott mesékről.
Nem ismerem az összes 2-3 éves korúaknak íródott mesét, ezért első körben népszerűség alapján választottunk könyveket, aztán elkezdtük a "retro" meséket is keresni. (További ötleteket pedig kommentben várok) Családunk alapvetése, hogy a meseolvasás nagyon fontos a gyerekeknek. Mi is sokat olvasunk és szeretjük a meséket is. Örülünk neki, hogy a kislányunknak ennyire tetszenek a könyvek.
Ugyanakkor a keresgélés közepette elég sok kritikát is olvastam ezekről a népszerű könyvekről, főleg Bartos Erika meséiről. Az alábbiakban szeretném kifejteni, én miért tartom mégis jónak a Bogyót és társait.
Milyen a jó mese 2-3 éves korban?
- Színes képekkel illusztrált, kedves, szerethető alakok vannak benne. Forgattam már olyan mesekönyvet, amiben én magam is megijedtem a torzonborz főhős alakjától.
- Rövid, jól érthető történetet ír le. Ez a korosztály nem értékeli a barokkos körmondatokat. Talán a legtöbb kritikát a könyvek nyelvezete kapta. Ugyanakkor néha azt érzem, a felnőttek túlságosan magukból indulnak ki. Nyilván a felnőtt igényeivel egy ilyen gyerekkönyv nem vetekedhet, de nem is nekik íródott. Biztosan unalmas lehet 400x elolvasni ugyanazt a bugyutának titulált történetet, de a gyerekek ezt szeretik. A kicsiknél ez a tanulás folyamata. A 2-3 éves korosztály, de még az óvodások számára is a rituálék a világ kiszámíthatóságát jelentik.
- Ha a történet mondanivalója az ő hétköznapi életének a kérdéseivel foglalkozik, jobban leköti a gyermeket az olvasás. Nem várjuk ezekben a mesékben a nagy katartikus befejezéseket és örök tanulságokat. Később majd jobban megért már elvontabb tartalmakat is a gyermek, de ebben a korban a figyelme az ilyen számára is érthető, hétköznapi történetekkel köthető le.
Záró gondolatom a témában a szülőkhöz szól. Tényleg sokszor beszélgetünk is arról a szülőkkel, hogy a mesék egy része mennyire borzalmas (pl. a farkas hasát felvágják a Piroska és a farkasban) és mennyire meg kell válogatni, milyen meséket olvashatunk a gyereknek. Itt szeretném még inkább hangsúlyozni, hogy ne felnőtt szemmel tekintsük a gyerekmesékre! A gyerek nem egy élve boncolós véres jelenetet lát maga előtt, amikor a farkasnak felvágják a mesében a hasát. Ő azt éli meg, hogy a jó győz a gonosszal szemben. Ez pedig az élet egyik nagy igazsága, az igazságos világba vetett hite. Ne gondoljuk túl ezeket a meséket!
Persze megértem, ha valakinek ezek a mesék nem férnek bele, vagy Babóca figurája túl bugyuta és Bartos Erika meséi színvonalon aluliak. Szerencsére ma már roskadoznak a könyvesboltokban a polcok a mesekönyvek alatt! :)
Ha tetszik a blog, lájkolja a Facebookon!
Kép: youtube