Éjszakai bepisilés gyermekkorban

Sok kisgyermek számára okoz nehézséget az éjszakai bevizelés, ám mégis kevés szó esik róla a hétköznapokban. Ez a probléma nem beszédtéma, mert kínos, kellemetlen, szégyenteljes. Nemcsak a gyermeknek, hanem az egész családnak.

 bepisil.jpg

Első lépés: A szobatisztaságra szoktatás

A gyermek fejlődésében két-három éves kor között jön el az ideje a szobatisztaság kialakulásának. Az érettség első jele, amikor a gyermeket elkezdi zavarni a pelenkában lévő széklet és vizelet. Feszeng, mutogat, szól. Ilyenkor kerül elő a bili vagy a toalett szűkítő, és a fokozatosság elve szerint (általában) először nappalra majd éjszakára is végleg lekerül a pelus. Tömören fogalmazva arról van szó, hogy a gyermek elsajátítja a kontrollt saját teste felett. Ebben motiválja őt a mama és a papa elégedettsége, a siker öröme.

A probléma: enuresis nocturna (éjszakai ágybavizelés)

Számos szobatisztasággal kapcsolatos probléma (székletvisszatartás, nappali bevizelés, bekakálás) közül az egyik leggyakoribb az éjszakai ágybavizelés. 5 éves kor fölött tekinthetjük problémásnak az ágybavizelést akkor, ha szinte napi rendszerességgel jelentkezik.

A problémának 2 formáját különböztetjük meg:

  1. Elsődleges (primer) éjszakai bevizelés. Ebben az esetben az éjszakai ágybavizelés a gyermek születése óta fennáll, nem volt még legalább 3 hónap összefüggően ágytiszta.
  2. Másodlagos (secunder) éjszakai bevizelés. A gyermek legalább 6 hónapon keresztül szobatiszta volt, de ezt követően az éjszakai bepisilés újra jelentkezik.

Mindezek mellett az éjszakai bevizelés jelentkezhet egyetlen tünetként, de társulhat más problémákhoz is.  

Tévhit, hogy az éjszakai bevizelés kizárólag lelki okokra vezethető vissza. A másodlagos formában gyakoribb ennek az esélye, és általában ott valamilyen kiváltó ok is feltérképezhető. (Pl. testvér születése, haláleset a családban stb.) Azonban évről-évre nő az esélye annak, hogy a bepisilés és ennek a következményei lelki problémákat, személyiségváltozást, önbizalom csökkenést okoznak, így a pszichológiai segítség nagyon fontos lehet az esetükben.

Az éjszakai ágybavizelés oka 

  • Helytelen alvási/elalvási szokások;

Fontos odafigyelni arra, hogy az elalvást megelőző időben folyamatosan „lassítson a tempón” a gyermek. A fürdés, meseolvasás, nyugodt, csendes, tiszta, friss levegőjű alvóhely elengedhetetlen a kiegyensúlyozott alváshoz. A vacsora legyen könnyen emészthető, és ne hagyjuk, hogy sok folyadékot igyon a gyermek lefekvés előtt.

  • Szervi okok;

Mivel az ágybavizelés egy testi tünet, elsősorban a szervi okok feltérképezése a legfontosabb. A probléma oka lehet a kis hólyagkapacitás, vizelési gondok, székrekedés, fertőzések, hormontermelési zavar de akár cukorbetegség vagy epilepszia is. A helyzet megoldásának első lépéseként kérjenek időpontot a házi gyermekorvoshoz. Labor, vizelet és ultrahang vizsgálatokkal kideríthető a szervi okokat.

  • Pszichés eredet;

A másodlagos formához gyakran köthető valamilyen pszichés történés. Jellemzően a kistestvér születése, válás, haláleset, de bármilyen más stresszes élethelyzet. Idővel azonban a helyzet maga is generál lelki eredetű problémákat, pl. túlzott szorongás, önbizalomhiány vagy a társas kapcsolatok kudarca.

Az éjszakai ágybavizelés kezelése

A kezelés alapja a megfelelő mennyiségű és napszaki eloszlású folyadékbevitel kialakítása. Sokszor a gyermek napközben nem fogyaszt elég folyadékot, és este pótolja be a hiányt. Az étrend átgondolása mellett el kell hagyni a kalóriadús és magas koffeintartalmú italokat is.

Emellett meg kell beszélni azt is a gyermekkel, hogy ha mosdóba kell mennie, ne tartogassa sokáig. Ideális esetben 2-3 óránként pisiljen. Ugyanígy fontos, hogy közvetlenül a lefekvés előtt kiürüljön a hólyag.

Bizonyos esetekben az orvos gyógyszeres kezelést is ajánl.

Amennyiben lelki okok feltételezhetők a probléma mögött, vagy az enuresis kapcsán komoly lelki traumát él át a gyermek, elengedhetetlen a pszichoterápiás kezelés! A terápia külső segítséget nyújt a kontrollfunkciók szabályozásában és segít a családnak kezelni a helyzetet.

 

Megjegyzés: Fontos, hogy ne büntessük, ne szidjuk le a bepisilős gyermeket! Önmagában ez a probléma épp elég szégyen számára. Azzal, hogy folyamatosan felhívjuk rá a figyelmét, fenyegetjük vagy megszégyenítjük, inkább rontunk a helyzeten! A legtöbbet az segít, ha ideje korán felismerjük a problémát és szakemberhez fordulunk!

 

Ha tetszik a blog, lájkolja a Facebookon!

kép:familia.aollatino.com