A "pótanyás" mozaikcsalád

A válás után keletkező mozaikcsaládok alakulásakor sokkal ritkább jelenség az, amikor az édesapa neveli a gyermekeket, és ebbe a családba érkezik párként egy új nő. A korábbi pótapákról szóló cikkem folytatásaként szeretném most a pótanyák szerepét a mozaikcsaládban bemutatni.

father-and-son-2258681_1920.jpg

A magyar jogalkotás szabályai szerint is jóval ritkábbak azok az élethelyzetek, amikor az édesapának ítélik a gyermek állandó felügeleti jogát. Jellemzően az anya vagy lemond a gyermekéről, vagy komolyan alkalmatlan a nevelésére. Kutatások és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy a gyermek számára nagyon traumatizáló lehet az anya hiánya, bármilyen okról is van szó. Természetesen azt nem mondhatjuk, hogy az apa hiánya ne viselné meg ugyanúgy a gyeremeket, ám mégis megfigyelhető, hogyha az apa neveli a gyermeket, akkor ebben a kettős helyzetben a gyermek pozíciója sérülékenyebb. 

A gonosz mostoha

Az apa gyermek kapcsolathoz csatlakozó nő szerepét kimondva és kimondatlanul is megnehezíti a "gonosz mostoha" klasszikus sztereotípiája. Főleg abban az esetben, ha saját gyermekeit is hozza a kapcsolatba. Ezért a pótanyának utat kell találnia az apa-gyermek pároshoz, és ezt az édesanya távoli, de mégis érzékelhető közelsége megnehezítheti. A vér szerinti anya bár csak időszakosan van a családdal, mégis komoly ráhatással bír az új családra. Neki is újra kell definiálni a szerepét, sőt a saját anyaszerepét kénytelen új keretek között gyakorolni. Természetesen az új pár soha nem veheti át az édesanya szerepét, de az édesanyától is elvárható, hogy tiszteletben tartsa gyermeke új családjának a szabályait. 

Ebben a mozaikcsaládban az apa szerepe kulcsfontosságú. Ő egyszerre része a szülő-gyerek és a párkacsolatnak. A család jövőjét alapvetően az határozza eg, hogyan sikerül neki a válást követően a gyermek édesanyjával (és később a pótyanyával is) megállapodni a nevelési kérdésekben. 

 

Ha tetszik a blog, lájkolja a Facebookon!

 

kép:pixabay.com