„ A férjemmel külföldre költöznénk a jobb anyagi lehetőségek miatt, és vinnénk magunkkal a gyerekeket is. Pistike 3 éves, ott kezdené az óvodát, Katika 9 éves és harmadik osztályba menne. Mire figyeljünk oda a gyerekeknél? Mennyire viseli meg őket a környezetváltozás? Hogyan fogják az idegen nyelvet megtanulni?”

Felkészülés itthon

Számos kérdés felmerül, ha egy család úgy dönt, külföldre költözik. A kérdések többsége egyedi, és családfüggő, akárcsak a felmerülő problémák. A gyermekek szempontjait azonban hangsúlyosan át kell gondolni. Számukra a külföld nagy változás. Elszakadnak a megszokott lakókörnyezettől, közösségtől, rokonoktól, barátoktól, és egy új nyelvi környezet ijesztően hathat rájuk. Ezért érdemes már itthon felkészülni a változásokra. Előnyt jelent, ha ismeri a gyerek az adott ország nyelvét, ugyanakkor ez ne jelentsen akadályt. A gyerekek köztudottan könnyebben megtanulnak egy idegen nyelvet mint a felnőttek. Az itthoni felkészülésnek szerves része, hogy elmagyarázzuk, miért döntöttünk a költözés mellett. Ez leginkább az előnyök hangsúlyozásából álljon, hiszen nem tudhatjuk előre, hogyan fog reagálni a gyermek a változásokra. Közhelyesnek tűnhet, de még egy kisiskolásnak is érdemes elmagyarázni, mit jelent a külföld, hol van az a másik ország, és miben más az otthonunktól. Ha megvan rá a lehetőség, érdemes először csak látogatóba kimenni, hogy legyen ideje megismerni az új környezetet. Fontos kérdés továbbá az itthon maradottakkal való kapcsolattartás. Jó, ha részletesen elmagyarázzuk, kivel hogyan tudunk majd kintről beszélni, milyen gyakran fogunk ezután egymással találkozni stb. Érdemes a gyermeket a költözés szervezésébe is bevonni. Ha saját maga választhatja ki, milyen játékokat, ruhákat visz magával, ha bizonyos kérdésekben dönthet az új szobáját illetően, könnyebben magáénak érzi majd az új környezetet. A lényeg a fokozatosság és a sok-sok beszélgetés a változásokról! A többi majd úgyis kialakul magától!

Az első idők külföldön

A gyermek számára a külföldre költözés eleinte félelmetes, kétségbeejtő lehet. Az első néhány hónapban a változás szorongásokat, magatartásbeli problémákat okozhat. Ezek elmúlását türelemmel ki kell várni. A türelem és a fokozatosság itt most kulcsszó! Szülőként meg kell érteni, mennyi félelem lehet a gyermekben, és milyen nehéz az anyanyelv nyújtotta biztonságot elveszíteni. Ezt kompenzálandó, a hétköznapok rutinjaira nagyon oda kell figyelni! Jó, ha sikerül az otthonihoz hasonló körülményeket kialakítani. Pl. az új házban is legyen szobája a gyereknek, ha otthon is volt. Az alvás, - evés, - játékidő is maradjon a régiben. Fontos, hogy a kezdeti időszakba más változásokat lehetőleg ne idézzünk elő. Pl. nem most van itt az ideje a külön ágyban alvásnak vagy  a szobatisztaság kialakításának. Elsődleges az új környezet megszokása és az idegen nyelv elsajátítása.

Nyelvtanulás

Minél kisebb a gyermek, (általában) annál könnyebben tanul meg más nyelven beszélni. Talán a legideálisabb helyzet az, ha a kicsi külföldön kezdi a bölcsődét/óvodát. Ha idősebb korban kerül új nyelvi környezetbe, akkor még mindig elég gyorsan, a szüleit simán lekörözve tanulja meg az új nyelvet. Nagyobb kockázatokkal a tanulás terén kell számolni. A nyelvnek ugyanis sok olyan rétege van, aminek a hiányát a hétköznapi beszédben nem érzékeljük, de az iskolai haladást gátolhatja. Ezért ajánlatos a költözés, és nyelvtanulás miatti töredék éveket inkább kétszer járatni. Bizonyos iskolai problémák (rossz helyesírás, diszlexia stb.) kétnyelvűek körében gyakoribbak, és erre a szülőknek jobban oda kell figyelni! Ha az iskolában tanulási nehézségek merülnek fel, forduljanak minél előbb szakemberhez.

Végül, de nem utolsó sorban, sokat segít a gyermeknek az új nyelv elsajátítása, ha következetesen csak bizonyos helyeken használja. Vagyis, otthon továbbra is az anyanyelven érdemes beszélni! Ez pótolja az anyanyelvi környezet nyújtotta biztonságot, és segít a gyermeknek a két nyelv elkülönítésében.

Ha tetszik a blog, lájkolja a Facebookon!

kép:findgoodmovers.net