Advent, a Jézuska várása, ünnepi bejgli sütés a nagyival, ajándékcsomagolás, fadíszítés, találkozás a rokonokkal…A Karácsony családi ünnep. Egy család egységét pedig a családi szokások, rítusok határozzák meg a leginkább.
Az ünnep lényege, hogy eltér a hétköznapoktól. De az, hogy miben és mennyire, az már rajtunk múlik. Szerencsés esetben generációról generációra terjednek a családi ünnepi szokások. Jó érzés tudni, hogy már nagyanyáink is ugyanazt főzték karácsonyi vacsorára, ugyanazokat a dalokat énekelték, és ezt mi is átadhatjuk gyermekeinknek. Az ünnepek hidat képeznek a generációk között, összekötik a családtagokat, barátokat.
Azokban a családokban, ahol nem alakul ki az ünnepi szokásrendszer, nincsenek meg a rítusok, könnyen elszigetelődnek egymástól az emberek, és nem alakul ki a családi identitás. A mézes-mázos karácsonyi készülődés sokakat a családi konfliktusokra emlékeztet. Ebben az időszakban már-már „kötelező” együtt lenni a családtagokkal, és sokan csak az ünnepek kapcsán találkoznak egymással, az év többi részében nem is beszélnek. Az összezártság pedig tovább feszíti a húrt. De ettől is szomorúbb az, ha valaki egyedül tölti a Karácsonyt…
A gyerekeinknek akkor adhatjuk a legtöbbet, ha ezeket a családi hagyományokat, rítusokat megéljük. Minden család egyéni módon, a saját értékrendjének és családtörtének megfelelően ünnepel. Minél nagyobbak a gyerekek, annál jobban élvezik a családi ünnepeket, az ezzel járó készülődést, vendégeskedést. Ha mód van rá, látogassuk végig a nagycsaládot, sőt a temetőbe is érdemes kimenni, és a sírok fölött mesélni a gyermekeknek, kik fekszenek ott. Emellett pedig figyeljünk rá, hogy szűk családi körben is ünnepeljünk!
Békés Boldog Karácsonyt kívánok minden kedves Olvasónak és Családjának!
Ha tetszik a blog, lájkolja a Facebookon!
kép:videojug.com
